30 napos kihívás
Titkos ajándék blogposzt a 15 nap örömére 🙂
Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy gratuláljak neked, hogy eljutottál ide!
Fantasztikus vagy!
De tényleg.
Ugye, hogy milyen gyorsan elment az előző pár nap, mióta mondtam, hogy csak arra kellett koncentrálj, hogy a 15. napot elérd?
Vagy gondolj bele, hogy milyen gyorsan elment az előző 15 nap!
És te megcsináltad az edzéseket. Minden nap.
Dönthettél volna úgy is 15 nappal ezelőtt, hogy nem vágsz bele ebbe a Kihívásba és éled az életed ahogy eddig is. De mégsem így döntöttél. Hanem elkezdted és nap mint nap csináltad az edzéseket és még mindig itt vagy.
És figyelj, lehet, hogy közületek nem mindenki csinált meg minden edzést. Ha nem csináltál meg minden edzést, de még mindig itt vagy és kitartasz és küzdesz, az is becsülendő! De képzeld el mennyivel jobb lett volna, ha azokon a kihagyott napokon is valahogy megoldod, hogy meglegyen ez a 15-20 perces edzés!
Most annyival több lennél.
Mert az edzések, amiket nap mint nap megcsináltál most mind hozzátesznek, ahhoz, aki TE MOST VAGY.
A képen két neuron kapcsolódása látható. Minél többször csinálsz valamit, annál jobban megerősödik az agyadban a cselekvésért felelős szinaptikus kapcsolat. Annál vastagabb lesz a sárga rész (myelin) és annál valószínűbb, hogy újra csinálni fogod ezt a cselekvést, mert már könnyebben ki fognak sülni ezek a neuronok. Így működnek a szokások.
Mert ebből épülünk fel. A nap mint nap meghozott apró döntéseinkből, cselekedeteinkből. Minden egyes nap, mikor úgy döntesz, hogy megcsinálod az aznapi edzést, azzal nem csak kalóriát égetsz és izmot építesz, de az agyadban újra és újra erősíted azokat a szinaptikus neuronkapcsolatokat, amik a rendszeres edzés szokásáért felelnek.
És minél jobban megerősödnek azok a szinaptikus kapcsolatok a fejedben, annál nagyobb eséllyel fogsz legközelebb is edzeni és annál nagyobb eséllyel fogod elérni az álomalakodat a jövőben.
Mert a szokásaink határozzák meg, hogy kik vagyunk és kikké válunk a jövőben. Viszont ahhoz, hogy kialakítsunk egy új szokást idő és kitartás szükséges.
És bocsi, ha úgy érzed, hogy ismétlem magam és már többször elmondtam ezt.
DE PONT EZ A LÉNYEG!
“Az ismétlés a tudás anyja” mondja a mondás és ez igaz is. Ahogy minden egyes edzés megerősíti az agyadban a szinaptikus kapcsolatokat és ezáltal a sport szokását, úgy a szemléletmódod, gondolkodásod is nagyrészt szokásokon múlik.
A Dalai láma megmondja a tutit 🙂
A Dalai láma szerint a tudásnak 3 szintje van:
- Mikor valamiről tudsz, mert már hallottál róla.
Ez a tudás legfelszínesebb formája. Igazából nem is feltétlenül érted, hogy miről van szó, csak tudsz róla és ismered, mert már találkoztál vele, hallottál róla. - Mikor érted, mert többször körbejártad a témát vagy alaposan utánanéztél.
Ha csak hallottál valamiről az nem elég. Ha valamit tényleg “tudni” akarsz, akkor meg is kell értened, viszont ehhez mélyebbre kell hatolnod vagy többször hallanod az adott dologról. - Mikor teljesen intuitívvé válik és “TE MAGAD leszel a tudás”.
Ha elég sokszor hallasz valamiről, ráadásul több szögből megközelítve, akkor egy idő után teljesen magadévá teszed a tudást és már ezen a szűrőn keresztül fogod szemlélni a világot.
És ezért térek vissza a szokásformálásra újra és újra. Mert azt szeretném, hogy TELJESEN megértsd ennek a jelentőségét és eszerint lásd az egész életed.
Igen, az alakformálásnál ez NAGYON-NAGYON fontos. Ha megfelelő szokások szerint eszel és edzel, plusz hosszú ideig kitartasz, akkor gyakorlatilag ELKERÜLHETETLEN, hogy jó tested lesz.
Elég ha a profi sportolókra gondolsz – ritka, hogy egy professzionális sportoló szarul néz ki…
De amiről itt beszélünk, az nem csak a testedre igaz, hanem az életed összes területére és bármire, amiben sikeres akarsz lenni. Könyveket olvasol (nem regényekre gondolok) vagy sorozatokat nézel? Tanulsz vagy bulizol? Folyton szidod magad vagy folyton bátorítod magad?
Egy-egy nap, egy-egy alkalom nem számít. De ha hosszú évekig csinálod, az már igen!
És oké persze, olvashatsz könyveket ÉS nézhetsz sorozatokat is.
Vagy tanulhatsz ÉS bulizhatsz is, nem feltétlenül zárja ki a kettő egymást.
De mindig ott van amit úgy hívnak, hogy “alternatíva költség”.
Hogy az idő alatt, amíg megnézted annak sorozatnak mind a 10 évadát, mennyi minden olyan dolgot csinálhattál volna, amitől most előrébb lennél az életben?
- Hány könyvet elolvashattál volna?
- Mennyit haladhattál volna egy idegen nyelv tanulásában?
- Vagy akár mennyi kalóriát égethettél volna, ha helyette akár csak sétálsz? 🙂
És ugye ha sorozatokat nézel, az is egy szokást épít. Annak a szokását, hogy te sorozatokat nézel. Minél többször nézel sorozatokat, annál nagyobb eséllyel fogsz a jövőben is sorozatokat nézni.
Szóval az alternatíva költség itt is él: milyen számodra hasznos szokást építhettél volna az alatt az idő alatt, amíg megnézted azt a 10 évadot?
És most ne érezd magad rosszul, ha szoktál sorozatokat nézni 🙂 Én is szoktam, sőt… A múltban ATYAÉG mennyi sorozatot megnéztem. De amióta látom és tudom, hogy mennyi mindent csinálhattam volna azalatt az idő alatt, amíg azt csináltam és mikor belegondolok, hogy mostanra hol tarthatnék…
Azóta kevesebb sorozatot nézek…
És semmi TV-t.
Mondom: nem az a célom, hogy rosszul érezd magad, hanem az, hogy megértsd, mennyire fontosak az apró döntések, amiket meghozol, nap mint nap. Ebből épülnek fel a szokásaid és ebből épül fel az egész életed és az aki most vagy és a jövőben leszel.
Azt szeretném, hogy MÉLYEN belül értsd és alkalmazd ezt a tudást, mert ezen múlik, hogy hosszútávon sikeres és boldog leszel-e.
Ha már kialakult egy negatív szokásod vagy valami olyan, ami nem abba az irányba visz el téged, amilyen életet szeretnél és amilyen emberré szeretnél válni, akkor azt a szokást meg kell szüntetni.
De tudod, hogy a legkönnyebb megszüntetni egy ilyen szokást? Úgy, hogy valami más (hasznos) szokással pótolod.
És ez az elején nehéz.
Mert az agyunk azt szereti, ha mindig minden ugyanolyan. “Homeosztázisra” törekszik. És itt többről van szó, mint a testünk belső környezetéről, pl. arról, hogy megpróbálja fenntartani, hogy ugyanannyi a testhőmérsékletünk (és ne legyünk lázasak vagy kihűlve). A belső dolgok mellett a külső dolgokban is az állandóságra törekszik. Azt szereti az agyunk, ha ugyanott lakunk, ugyanazt az ételt esszük, ugyanazok a barátaink, ugyanaz a munkahelyünk és még a gondolataink, meggyőződéseink is ugyanazok.
Mert ez “biztonságos” és “kiszámítható”.
Az agyunk és a szervezetünk évmilliók alatt alakult olyanná, amilyen ma. És több ezer vagy tízezer éve nagyon veszélyes volt az élet: gyakorlatilag bármelyik nap meghalhattál.
Akár azért, mert egy ragadozó megevett, akár azért, mert te ettél meg valamit, amit nem kellett volna, vagy akár azért, mert a törzsedben valakire valami csúnyát mondtál és fogott egy nagy követ és rádobta a fejedre, amíg te aludtál.
Nem csoda, hogy a génjeink megtanulták, hogy jobb, ha “minden marad a régiben” és ne járunk új útvonalakon, amiket nem ismerünk vagy jobb ha ugyanazt esszük, mint tegnap.
Ez segítette a túlélésünket.
És ezért hatnak ennyire erőteljesen ránk ma is a szokások. És ha van egy negatív szokásunk, amit szeretnénk megszüntetni, akkor ezért olyan nehéz megváltoztatni. Az agyunk egyszerűen nem akarja, hogy megváltozzunk. Nem érdekli a génjeidet, hogy te szexi, formás testet szeretnél valamikor a jövőben vagy az a célod, hogy évek múlva sok pénzt keress.
A génjeidet csak az érdekli, hogy túléld a mai napot. És ha ugyanazt csinálod, amit tegnap, a múlt héten és a múlt hónapban, akkor nagyobb eséllyel túléled.
Oké… ez nem hangzik túl jól, ugye?
De mit tudsz akkor tenni, hogy megváltoztass egy rossz szokást vagy belekezdj egy új jó szokás kialakításába? Mit tudsz tenni MINDENNEK ELLENÉRE?
Amit tehetsz az az, hogy rákényszeríted magad, hogy helyesen cselekedj és kicsiben kezded az egészet.
Egyrészt az nem működik, hogy az első nap megpróbálod megváltani a világot. Kicsiben elkezded, annyit vállalsz be, amennyit képes is vagy minden nap megtenni, de azt megteszed.
Másrészt motiváltnak lenni 10 percig vagy egy napig könnyű. Kitartónak lenni, konzisztensen cselekedni és kialakítani egy jó szokást nehéz.
De pont ezért, nem a motiváció a fontos. Hanem az akaraterő.
Az akaraterődet kell használnod, hogy megtedd, amit meg kell tenned, akkor is, ha nincs hozzá kedved. Nem az számít, hogy motivált vagy-e, hanem az, hogy elkötelezett.
Ezért mondtam a Kihívás elején, hogy köteleződj el. Azok olvassák most ezeket a sorokat, akik az elején komolyan vették az egészet és tényleg elköteleződtek 100%-osan.
Igen, Te!
És ha kitartó maradsz és cselekszel, akkor Te leszel az, akinek a Kihívás végén nem csak jobb teste lesz, mint mielőtt belekezdett, de összeszedsz egy olyan momentumot, egy olyan lendületet is a 30 nap alatt, amivel sokkal könnyebb lesz még tovább menni és még jobb eredményeket elérni!
Jól hangzik, nem? 🙂
Szóval kérlek tarts ki, újítsd meg az elhatározást és köteleződj el újra, hogy VÉGIG FOGOD CSINÁLNI mind a 30 napot!
Köszönöm, hogy itt vagy velem és csinálod az edzéseket és köszönöm azt is, ha végigolvastad ezt a “kis szösszenet” ajándék blogposztot 🙂
Legyen csodaszép napod és mint mindig:
Találkozunk holnap!
Ölelés:
Zita
U.i. : Itt egy kép egy bébi pandáról, hogy mindenképp jó legyen a mai napod!
És egy oroszlán kölyökről:
És egy bébi gorilláról:
